Itthon vagyok. A lábamhoz ugyan elvétve sem térdepelnek bokrok, de lelkesen pofon nyalnak a kutyák, és a család is örvendezik. Az Old Delhi-i városnézés sajnos újfent elmaradt, viszont úgy érzem, jelentkeznünk kéne a Lonely Planetnél, hogy szívesen írnánk értékelést India egészségügyi intézményeiről. Az utolsó éjszakát hotelszobánk helyett az Amit Jaggi Emlékkórházban töltöttük. Ádám mint beteg, én eleinte mint kísérő, később szintén beteg.
Négy hét alatt háromszor sikerült összeszednem agresszív bakteriális fertőzést, kétszer voltam kórházban, ezen kívül számtalanszor átvertek, becsaptak, megbántottak. Tudom, tavaly sem voltak sokkal szeretetreméltóbbak azok, akikkel valamilyen formában "üzleti" kapcsolatba kerültünk, de idén, valószínűleg a sok gyengélkedés miatt, valahogy rosszabbul viseltem. Volt, hogy bőgtem, volt, hogy üvöltöttem, időnként meg csak magamban szidtam őket. Ennek ellenére tudom értékelni a rengeteg látnivalót és élményt, amivel gazdagabbak lettünk, és állok elébe az újabb kalandoknak. A tervek valószínűleg kitartanak a kövezkező tíz évre :)